Szupermarket

Lidl. A szupermarket. Szombat délután. Tömeg, mert vasárnap és hétfő délelőtt minden zárva. A kosárral még csak-csak férsz a polcok között, de a legtöbb ember kocsival vásárol. Az eladók pedig a sűrű közepén próbálják feltölteni a polcokat - irdatlan iramban, mert a bolt egy-egy szakaszán szinte eltorlaszolják az átjárást. Ilyen sorban álltam, és lassan kezdtem mérgelődni magamban. Pedig ehhez itt nem vagyok hozzászokva. És mégis. Már öten álltunk, hogy átmehessünk, de nem lehetett, se előre, se hátra.  Elől egy 50-es jól szituált férfi a feleségével, utánuk egy idősebb nő, én és mögöttem egy fiatalabb lány.  Mint egy kelepce.Az 50-es férfi találta meg a megoldást. Elmosolyodott és elkezdett segíteni a két eladónak a pakolásban - pillanatok alatt végeztek és elhárult az akadály. Ennyi. Én meg inkább mérgelődtem, ahelyett, hogy mindjárt az elején odalépek és teszek a közös érdekért, az átjutásért. Van még mit tanulni. És jó, hogy van kitől :)