Mostanában

Meghallgattam
minden panaszod
amit el tudtál mondani
dühödben eltemettél
nem jöttél el a temetésre
még éltem akkor
 kopogtattam
hátha kinyitod
egy lapot hagyok
az ajtód előtt
nem biztos
hogy megbocsátok


Hunyorogva nézte a napot
belehasított minden mit oldott
magában korábban
gondolta egyszer meghal
minden körülötte
csak adogatta a téglákat
jó érzés, hogy csinál valamit
tartozhat valahova
van kinek adni
mert félt attól hogy egyedül kell
akárhogy is akart bizonyítani
a fa alatt egyedül lefeküdni
nem bírta elképzelni
hogy meghal
hogy egyedül van
hogy senki
pedig régen sokan
aztán elég sokan
aztán páran
és kevesebben
voltak
az utolsót elküldte
aztán nem jött senki
most itt a fa
az avar hideg
és fél lefeküdni


Uram,
mi lesz az elgurult magokkal?