"Időtöltésnek sem érdektelen"

BENSŐ BESZÉD
EGY ALEXANDRIAI KÁVÉHÁZ TERASZÁN

Kiáltsd utána vagy súgd a fülébe
annak, ki távozik (vagy csupán távolodik)
útra készül, vagy haldoklik — mindenképpen
kiáltsd ki, vagy suttogd el: csak egyetlen jó tettét.

Egyetlen jó tette ugyan kinek ne volna?

Helyénvaló, mindenek felett helyénvaló így tenned:
nem, mint ha kikre tartozik, mint ha kiket érint,
nem tudnák — ám ő, éppen ő, az Ismeretlentől
nyűgözve és remegve, mégis boldogan ocsúdhat, hallván;
és beléfogódzhat az elszakadás pillanatának
szédítő szakadéka fölé kilépve; beleburkolódzhat
az elszakadás mozdulatának dermesztő fagyától ütve
— — a többi úgyis: csönd.
______________________Kiáltsd, vagy suttogd:
egyetlen jó tettét ajándékozd a Nincstelennek, rémült Elindulónak.

Erre persze készülni kell. Meg kell keresni s _ e l ö l _ t a r t a n i
kiről s kiről — legalább egy — ilyen történetet.

— Ez még időtöltésnek sem érdektelen.

(Fodor Ákos)