Mostanában annyira sokszor hallok a blogokról - meg hogy talán ennek esetenként lehet értelme, még ha a Jóisten keze benne is kell legyen - , hogy úgy döntöttem, írok.
A rendszer nem indult, nem restartolt, egyszerűen rájött, így működik. Valszeg így is fog. Hacsak nem dob be valaki valamit. Mármint témát. És nem el. Vet. :)
Mostanában újra meghallgattam Lovasi Gyónás című "darabját". Azóta gondolkodom. Csak valahogy nem volt időm rendesen átgondolni, a rohanás az oka.
Pedig jó lenne tudni, hogy mi is az a nyolcadik hiba. Talán az, hogy valahol maga elé keverdett ő maga egyik verziója, aki nem pont azt akarja, amit az előbbi. Tévútra viszi az embereket, mert az "előbbi" miatt sokan meghallgatják. Hogy ezt engedte, ez az "előbbi" hibája? Vagy nem. Any comments?
No de, hogy könnyebb legyen követni:
Tizet találtam, tíz hibát
Az életemben eddig
Nem hibáztak én elõttem
Még sohasem ennyit
Ha meghalok az angyalok
A dossziém láttán
Fejüket csóválják
Hogy bizony ez csúnya
látvány
Egyszer még kiskoromban
Megmutattam
Másodszor az ABC-ben csokit loptam
Öltem bogarat három disznót
Megcsaltam a nõmet ez a negyedik volt
Tizet találtam, tíz hibát
Az életemben eddig
Nem hibáztak én elõttem
Még sohasem ennyit
Senki sem okos, mindenki szép
Azt szeretném, ha én lehetnék
A legszebb, aki megmenekül
innen
Öt vasárnap segítettem az Apámnak
Felásni a kertet "jaj bocsánat"
Hatodiknak istent emlegettem
Sajnos negativ értelemben
És legalább hétszer megkívántam
Más kocsiját, házát, nõjét ésmég itt van
A nyolcadik bûnöm, ami hármat ér
Bocsásson meg valaki mindezér'
A nyolcadik hibámat csak
nehezen mondom el
Kaptam a központtól egy tojást
És várni kellett, hogy kikel
Kikelt és rögtön megvert
Aztán bedobott egy kútba
Azóta õ helyettesít õ visztiteket tévútra.
Nyomjatok pár komentet, meg utána az entert, hogy ide is érjen - be. Mint a vadalma. Legyen piros. Csak nem -ka. Félre(s)(e)értések elkerülése végett (?). Hogy úgy mondjam.
szóval annyi a dolog, hogy segítsetek, help us, me. Hátha jobb lesz a világ az élet meg tartalmasabb. Bár az életnél, ha jobban belegondolok, mint ahogy egy jó könyvnél, nem a tartalomra kíváncsi a leginkább az ember, hanem a hogyanokra. Vagyis a részletek. Apró mozaikok, cserepek, sorok között meghúzódó gondolatok. Benko ezt nevezte karácsonyfa-gondlkodásnak. Hova jutottam? Akkor most engem ki helyettesít? És titeket/Téged ki visz tévútra?
No jóccakát. Megyek aludni.
Pisti
