Áldott, szeretetteljes karácsonyt

Idő van - figyelésre: magamra, másokra. Idő van a csendre is. Az elcsendesedésre. Hogy holnap minden dísz a helyére kerüljön. A fán is :)

Amikor meggyújtottam az első gyertyát a koszorún és azt mondtam, hogy induljon a készülődés és a várakozás, nem gondoltam, hogy ennyire bonyolult lesz. És azt sem, hogy mi mindenre kell majd várakozni. Na meg a hogyan? Ezt senki sem mutatta meg. Valami fura dolog van most, nem látom még tisztán, de valami történik, amit én mozgatok, de nem mindig akar arra menni, amerre akarom. Akkor talán lehet, nem is én vagyok az egyetlen mozgató :) No meg hát ezt mondom minden nap: "Legyen meg a Te akaratod..." Akkor mit csodálkozok?
Egyszer, mikor feladtam egy törivizsgát, aztán vigaszt keresve elmentem a kaplnkába egy esti misére, akkor a pap arról beszélt, hogy az embernek bíznia kell Istenben, bele kell kezdeni a feladatba, ha csak 20%-ot is tud beletenni, tegye azt oda, a többit majd a Jóisten... Akkor ezen elgondolkodtam. Rólam szólt. Most is rólam szól. Igyekszem.

Most akkor talán valami kellemesebbet. Amikor az ember, rólam van szó, elkezd egy életet, akkor annak az új kezdésnek megvan az a csodálatos lehetősége, hogy berendezheti azt. Mint egy szobát, olyan bútorokkal, amilyenek neki tetszenek, ahol jól érzi majd magát, otthont teremthet magának ebben a szobában. Növényeket ültethet, amiket ha jól gondoz, sok örömet hoz majd neki. Lassanként próbálgatom az ültetéseket, öntözgetem a már befogant növényeket, a többiek helyére pedig próbálok újakat ültetni. Lehet, nem most mindjárt, de idővel mindenképp. Igyekszem üres cserpeket is hagyni, hátha másnak is kedve támad hozzá. Ez jó érzéssel tölt el. Mostanában, ha azt kérdeznék, hogy mi a mottóm, akkor azt mondanám, hogy több is van, de perpillanat azt mondanám, hogy a "tudatos élet". Tudatossággal nem lehet boldoggá tenni az életet, de sokat lehet tenni vele érte.

szia Gyuri. ez egy nyílt levél. nyíltan, ahogy a kilőtt nyíl. úgy suhan. de nem sebez, ez nem az a fajta. ez az üzenetes fajta, amire fel van tekerve egy cetli, alig lehet észrevenni. az van ráírva, hogy már rég beszéltünk, főleg úgy mint régen. pedig Hiányzik. csak ennyi van ráírva erre a cetlire. ja igen, egy fénykép is van mellé csatolva, ugyanúgy feltekerve a vesszőre. rajta egy hosszú sötét folyosó, végében egy radiátor - szürke. mellette két gimnazista gyerek. nevetnek. közben fél szemmel lesik az ajtón kijövő harmadikos lányokat. :)

Ajándék

Valakinek, aki tegnap 3 óra körül lett 22 éves.

Öcsémnek.

:)

Radnóti Miklós: Arckép

Huszonkét éves vagyok. Így
nézhetett ki ősszel Krisztus is
ennyi idősen; még nem volt
szakálla, szőke volt és lányok
álmodtak véle éjjelenként!

1930. október 11.

Akkor most én

Akkor most én. Már olyan régen nem voltam, hogy lassan hiányzok magamnak. Meg nem árt néha visszatekinteni, monitorba róni, hogy mi is van, volt, lehetett. Próbálok válogatni, nem a fontosak és kevésbé fontosnak gondolt dolgok közül, a dolgok most nem foglalkoztatnak. Inkább az írások. Olvasok egy blogot és lenyűgöz. Ideírhatnám, idelinkelhetném, hogy melyiket, de nem teszem, mert még nem akarom megosztani, egyszerűen csak annyit akarok, olvasó, hogy tudd, olvsaok én is. Nem is akármit. Olyat, ami megérint, nem tudom, hogy változtat-e, de azt hiszem, az érintések akaratlanul is megváltoztatják az embert. Érhetik a lelket vagy a testet, mindenképp változik az alany. Ez az egyik szeretet-nyelv, tudtátok? Én sem, de most olvasom. Chapman - ő gondolta ki. Van még egy pár- ilyen nyelv, pontosan 5. Mindenki más nyelven "beszél", esetleg nyelvjárásban és ez pont olyan mint a kínai - a nyelvjárások nem értik meg egymást. Pedig csak le kellene írni, egy másik módot választani, máris megoldódik a gond (ha gond?!). Vannak két vagy többnyelvűek is, szerintem ők vannak többen. Ezt sosem gondoltam volna azelőtt... Meg azt sem, hogy mi az én szeretet-nyelvem. Kezdem érteni, figyelek. Másokét is. Az az érzésem, hogy régebben jobban értettem, de valahogy elfelejtettem, hogyan kell. Talán akkor kezdtem ezzel komolyan foglalkozni - disszertációt írni a nyelvvesztés(em?)ből... Nem vagyok benne biztos, hogy ez segít valamit a téma megértésében.

Két vers

Van két vers. Nem én találtam, illetve a másodikat félig igen. Akkor, amikor elkezdtem az első elolvasása után kutakodni. Mindkettőt nagyon szeretem. Tudom, hogy ez most már a második irodalmis bejegyzés, de ez most egy ilyen időszak. Na meg legyen már valami szép ebben a blogban. Egészségetekre!
Szerző: Rab Zsuzsa

Kívüled élek

Órák, napok
jéghártyás ablaküvegét
lehelgetem, hogy megláthassalak.
Gyönyörű arcod tanulom
utcán, sínek között, örök életveszélyben,
nem tudom hova tartó villamosokon.

Kívüled élek,
olyan bátran, hogy abban már
megláthatnád a vacogást,
ha egyszer közelről szemügyre vennéd.
De nem is ismersz.

Én vagyok az,
aki meg tudom szelidíteni
szemöldököd egymást-maró kígyóit,
aki nem félek, hogy összezúzódom
fekete köveiden,
aki talán még megbirkózom egyszer
iszonyú angyalaiddal,
aki be merek lépni hozzád
a magad-fonta kettős rács mögé
és enni adok neked naponta
és megitatlak.
Nem is tudsz róla, lehajtott-fejű.

Érted-e még az egyszerű beszédet?
Bogozd ki göbös sorsodat.
Segítek.
Aztán visszaadom.

Kívüled élek,
ilyen siralmas-bátran.
Te itt keringsz, még oldozatlanul,
csontjaim fehér izzószálai
tízezer voltos áramában.


2. vers szintén R. Zsuzsától:

KÖTÉS

Mert kell egy másik, akihez beszélsz.
Mert kell egy másik: mások ellen.
Ne áltasd magad. Ennyi az egész.
De ez – eltéphetetlen.

Próbálok mostanában gondolkodni magamon - nem mindig sikerül. Próbálok legalább a kérdésekre rábukkanni, mert már van néhány válaszom. Ez az utam, megmaradjak.

hmm

Akkor álljon itt egy írás. Vagy feküdjön. Vagy csak úgy üldögéljen. Esetleg menjen el - valahová. Oda, ahova beengedig, próbálják megérteni és talán kicsit megszeretni is...
Örkény írta, Szakmai önérzet a címe. Induljon akkor, küldetése van.

Engem kemény fából faragtak!
Tudok magamon uralkodni.
Nem látszott rajtam semmi, pedig hosszú évek szorgalmas munkája, tehetségem elismerése, egész jövőm forgott kockán.
- Állatművész vagyok - mondtam.
- Mit tud? - kérdezte az igazgató.
- Madárhangokat utánzok.
- Sajnos - legyintett -, ez kiment a divatból.
- Hogyhogy? A gerle búgása? A nádiveréb cserregése? A fürj pitypalattyolása? A sirály vijjogása? A pacsirta éneke?
- Passzé - mondta unottan az igazgató.
Ez fájt. De azt hiszem, nem látszott rajtam semmi.
- A viszontlátásra - mondtam udvariasan, és kirepültem a nyitott ablakon.

Takáltam...

“ÖRÖM: Roppant nagy a vagyonom!
ÉSZ: Vigyázz, nehogy te légy a vagyonodé, s ne a vagyonod a tiéd! Vigyázz, hogy ő szolgáljon neked, és ne te őnéki! Mert ha nem tudnád, több az olyan ember, akit a kincsei bírnak, mint aki a kincseit bírja. Több a “vagyon embere”, mint az olyan, aki vagyonnal rendelkezik. A kapzsiság és a lélek sivársága teszi az urat szolgálóvá. Tudod te is, mi haszna van a pénznek, ez pedig csekély: hogy általa a legszükségesebbhez hozzáférhess. Ami túllépi a mértéket, nem gazdagság többé, hanem kötelék és bilincs, nem ékesítője a testnek, hanem béklyója a léleknek, halmaza a gondnak, az ijedelemnek, és hiánya a boldogságnak…” (Petrarca: A gazdagságról)

Szép húsvétot Nektek!

Ha már húsvét, és nem csak a locsolkodás meg a TV, akkor kikapcs világ, csend és Jézus Krisztus Szupersztár.
Megéri.

Régebben még Te meséltél nekem róla, Gyuri.

ízelítő:

Pilátus:
Egy ember jött álmomban házamhoz, egy galileai
Oly éles tiszta fürkészű szemű, különös ember volt
Én kértem mondja el sorsát, a dolgok kezdetét
A kérdésre egy szót sem válaszolt, mintha nem is értené

És jött egy bősz vad tömeg, sok ütni kész ököl, ádáz és durva nép
Megrohanták mind, s itt megszakadt a kép
És jöttek ezrek és ezrek, mind őt siratták
És körbejárt a bűnös neve is, az én nevem mondták

Jézus Krisztus Szupersztár - Pilátus álma

hmmm

Mostanában annyira sokszor hallok a blogokról - meg hogy talán ennek esetenként lehet értelme, még ha a Jóisten keze benne is kell legyen - , hogy úgy döntöttem, írok.

A rendszer nem indult, nem restartolt, egyszerűen rájött, így működik. Valszeg így is fog. Hacsak nem dob be valaki valamit. Mármint témát. És nem el. Vet. :)

Mostanában újra meghallgattam Lovasi Gyónás című "darabját". Azóta gondolkodom. Csak valahogy nem volt időm rendesen átgondolni, a rohanás az oka.

Pedig jó lenne tudni, hogy mi is az a nyolcadik hiba. Talán az, hogy valahol maga elé keverdett ő maga egyik verziója, aki nem pont azt akarja, amit az előbbi. Tévútra viszi az embereket, mert az "előbbi" miatt sokan meghallgatják. Hogy ezt engedte, ez az "előbbi" hibája? Vagy nem. Any comments?


No de, hogy könnyebb legyen követni:

Tizet találtam, tíz hibát

Az életemben eddig

Nem hibáztak én elõttem

Még sohasem ennyit

Ha meghalok az angyalok

A dossziém láttán

Fejüket csóválják

Hogy bizony ez csúnya

látvány



Egyszer még kiskoromban

Megmutattam

Másodszor az ABC-ben csokit loptam

Öltem bogarat három disznót

Megcsaltam a nõmet ez a negyedik volt



Tizet találtam, tíz hibát

Az életemben eddig

Nem hibáztak én elõttem

Még sohasem ennyit

Senki sem okos, mindenki szép

Azt szeretném, ha én lehetnék

A legszebb, aki megmenekül

innen



Öt vasárnap segítettem az Apámnak

Felásni a kertet "jaj bocsánat"

Hatodiknak istent emlegettem

Sajnos negativ értelemben

És legalább hétszer megkívántam

Más kocsiját, házát, nõjét ésmég itt van



A nyolcadik bûnöm, ami hármat ér

Bocsásson meg valaki mindezér'



A nyolcadik hibámat csak

nehezen mondom el

Kaptam a központtól egy tojást

És várni kellett, hogy kikel

Kikelt és rögtön megvert

Aztán bedobott egy kútba

Azóta õ helyettesít õ visztiteket tévútra.



Nyomjatok pár komentet, meg utána az entert, hogy ide is érjen - be. Mint a vadalma. Legyen piros. Csak nem -ka. Félre(s)(e)értések elkerülése végett (?). Hogy úgy mondjam.
szóval annyi a dolog, hogy segítsetek, help us, me. Hátha jobb lesz a világ az élet meg tartalmasabb. Bár az életnél, ha jobban belegondolok, mint ahogy egy jó könyvnél, nem a tartalomra kíváncsi a leginkább az ember, hanem a hogyanokra. Vagyis a részletek. Apró mozaikok, cserepek, sorok között meghúzódó gondolatok. Benko ezt nevezte karácsonyfa-gondlkodásnak. Hova jutottam? Akkor most engem ki helyettesít? És titeket/Téged ki visz tévútra?

No jóccakát. Megyek aludni.

Pisti